Eper ízű csók

A nevem Corina David, 22 éves vagyok. A hajam rövid és gesztenyebarna színű, ahogy a szemei is. Soha sem voltam még szerelmes és nem is hiányzik. Jelenleg a munkámnak élek. Gyerekkorom óta sminkes akartam lenni és teljesült is. Franciaországba születtem, és itt is élek. Rengeteg modellnek voltam már a segítője, de jelen pillanatba Harika Nihalnak vagyok a sminkese. Ő, egy híres modell, akivel 6 hónapja találkoztam. Azóta dolgozok a Tenshi Magicalnak is. Ez olyan cég, ami ruhákat, sminkeket és parfümöket is gyárt.

- Corina, mi a véleményed erről?- pördült meg a tengelye körül Anniina. Ő a legjobb barátnőm, együtt jöttünk ide vásárolni. Anniina Pennanen, a teljes neve. Haja hosszú tejfel szőke, szemei lilák. Mindig egy kék, kereszt alakú hajgumit tesz a hajába.

- Nagyon csini vagy benne-, mosolyogtam rá, majd tovább nézelődtem. Pár perc alatt átöltözött és már a kassza felé tartottuk.

- Most mész dolgozni?- érdeklődött a szőke.

- Még van fél órám, de előbb be szeretnék menni. Majd otthon találkozunk-, intettem barátnőmnek és elmentem. A stúdió még kihalt volt. Legtöbben nyaralnak, vagy éppen egy külföldi fotózáson van. Ma kapunk 2 új fotóst, 6 modellt és 2 stylist. Minden sminkesnek jut 3 modell, kivéve nekem, mert én csak Harika-val dolgozom. Amíg egyedül voltam leellenőriztem a sminkeket. Minden olyan darabot, ami hiányzott felírtam egy lapra.

- Ezt nem hiszem el! Biztos nem tudsz bejönni?- hallottam meg egy mély férfi hangját. Pár percre elhallgatott, majd folytatta.- Mindegy, majd keresek valakit. Szia.

- Szia Martin-, köszöntem a cég vezetőjének.

- Szia Corina-, üdvözölt ő is engem.- Hogy-hogy bent vagy ilyen korán?

- Szeretek előbb beérni. Valami baj van? Mintha ideges lennél-, jegyeztem meg.

- Davon beteg lett, és ő tanította volna be az új stylistot. Most nincs, aki helyettesítse őt-, panaszkodott Martin. Mellesleg a teljes neve Martin Tenshi. Haja barna és szemei feketék. Most lehet olyan 30 éves, azt hiszem. Az ő dédapja alapította a Tenshi Magicalt.

- Én beugorhatok helyette-, ajánlottam segítésegemet.

- Az nagyszerű lenne. Életmentő vagy-, hálálkodott a főnököm. Egy óra múlva megérkeztek az újoncok.

- Minek kell neked is betanítani valakit-, sóhajtott modellem.

- Harika, ez egy szívesség. Így is tudok neked bármibe segíteni-, magyaráztam.

- Igen, ezt nagyon jól tudom-, forgatta meg szemeit Nihal.

- Figyeljetek, ők az újoncok. Avery Gross, 24 éves és Miranda Hart, 19 éves. Ők a fotósok. Avery, te Ian-nel fogsz együtt dolgozni. Miranda, te Cassidy-vel-, jelentette be Martin. Odamentek egymáshoz és bemutatkoztak, majd elmentek.

- Ők miért léphettek le?- nyafogott Harika.

- Mi is mindjárt mehetünk-, néztem rá lesújtóan, amire elhallgatott. Miután bemutatták a sminkest, történetesen Mirian Flowers nevű lányt elindultam körbe vezetni őt. Mirian haja hosszú, göndör és vörös. Szemei smaragdzöldek. Kíváncsian fogadott be minden információt, amit el tudtam mondani.

Már lassan két hete tanítom be Flowers és nagyon ügyesen megy neki minden. Hihetetlenül jól tud dolgozni.

- Corina-, szólt utánam főnököm, mikor távozni készültem.

- Igen?- álltam meg és férfira figyeltem.

- Holnap csoportba kimennek az újoncok egy munkára. Szeretném, ha velük mennéd, rendben?- nézett rám könyörgő tekintettel.

- Harika nagyon ideges lesz-, sóhajtottam.

- Ő is ott lesz. Ugye elvállalod?- kulcsolta össze kezeit, és úgy kérlelt.

- Rendben-, bólintottam rá.

Másnap már a „terepen” voltam, amikor megjelentek az újoncok. Legalább is ötem belőle. Egy fotós, egy sminkes és 3 modell jött. Én, Harika és egy fotós Misty voltunk ott. Mi voltunk a felügyelők, akik tanáccsal látták el a „versenyzőket”.

- Sziasztok. Én Misty Boss vagyok, fényképész-, mutatkozott be munkatársunk. Haja ébenfekete, szemei barnák.

- Helló-, vetette oda unottan a barna lány.- Harika Nihal, modell.

- Sziasztok. A nevem Corina Davis. Fél éve vagyok ennél a cégnél és én csinálom Harika Nihal sminkjét-, mutatkoztam be gyorsan.- Ez egy vizsgaféleség. De nem én döntöm el, hogy kimegy át és ki nem. Én azt mondom, hogy mutatkozzatok be gyorsan.

- Én Avery Gross vagyok, fotós-, szólalt meg az egyetlen srác. Haja és szemei barnák. Két fejjel magasabb, mint én.

- Én Vicky Ross vagyok, modell-, szólalt meg egy elég alacsony lány. Nem is tudom, szerintem ő nem való modellnek. Bár elég aranyos arca van és ezt ki is lehet használni. Haja szőke, de látszik rajta, hogy kiszőkített. Vállig érő és egyenes. Szeme zöldes barna

- Trixy Wong, modell-, jött a következő lány. Arca ázsiai volt, de igazán szép volt. Neki van kinézetileg a legnagyobb esélye a három lányból. Legalább 180 centiméter, hosszú karcsú lábai voltak és darázs dereka. Igazán gyönyörű lány volt. Haja hátközépig érő, hullámos és sötétvörös volt, viszont szemei kékek.

- Dorotea DuPont, modell-, a harmadik versenyző is bemutatkozott. Neki barna volt a haja, szőke melír csíkokkal. Félhosszú volt és kissé hullámos, de semmi extra. Szemei ijesztően vörösek voltak. Bár valaki igen vonzónak találná.

- Mirian Flowers, sminkes-, mutatkozott be az én is tanítványom.

- A következő lesz a feladatok. Mirian mind a hármatoknak megcsinálja a sminkjét. De vigyázz, ne ugyan olyanra csináld-, intettem a lánynak.- Aztán Avery mindannyitokat lefényképez, ott és olyan pózba, amilyet akar. Aztán megmutatjuk a főnökségnek és döntenek a sorsotokról.

- Van kérdés?- szólt bele Misty. Mindenki megrázta a fejét. Elkezdődött a készülődés. Miriam először Vickyt akarta előkészíteni. Készlett és Avery elkészítette a fotót. A másik két lánnyal is ez történt, majd amikor végeztek elküldtük őket. Misty azt mondta, hogy sietnie kell egy fotózásra, ezért nem tud velünk visszajönni. Harika pedig egy megbeszélésre ment. Én elvittem a képeket és a neveket Martinnak. Igazából mindkét sminkest és fotóst biztos, hogy maradni fog. A kérdés mindig a modellek voltak.

- Köszönöm Corina, örök hálám-, hálálkodott a férfi.

- Igazán szívesen segítettem- mosolyogtam rá.

- Szerinted melyik modell maradjon?- érdeklődött Tenshi.

- Tényleg kíváncsi vagy a véleményemre?- sandítottam rá. Kedves főnököm azóta „kedvel”, mióta itt dolgozom. De nekem egyáltalán nem dobogtatta meg a szívemet.

- Persze. Te igazán tehetséges vagy ebben-, válaszolta őszintén.

- Nos, a másik háromról nem tudok mit mondani. Ellenbe, akik nálunk voltak túl átlagosak. Illetve csak kettő közülük. Szerintem Trixy Wongban van valami, amit ha csiszolunk szupermodell is lehet belőle-, magyaráztam. Miután végig hallgatott azt mondta, hogy átgondolja a dolgot. Én pedig haza baktattam. Otthon Anniina kitalálta, hogy menjünk el bulizni. A klub, ahova mentünk hangulatos volt. Velünk, egy idős személlyel voltunk körül véve. Szőke barátnőm ki szemelt magának egy srácot és rá is hajtott. Én csak ültem a pultnál egyedül és kortyolgattam a koktélomat és meredten bámultam magam elé.

- Corina-, hallottam meg hangom a hátam mögött. A hangja ismerősen csenget, de nem ismertem fel. Hátra fordultam és Averyvel, az új fotóssal találtam szembe magamat.

- Avery?- lepődtem meg rendesen.

- Mit csinálsz itt? Egyedül vagy?- érdeklődött és letelepedett mellém.

- Bulizok, és nem-, válaszoltam tömören.

- Kivel jöttél?- faggatott tovább Gross.

- A barátnőmmel-, újabb egy szavas választ kapott.

- Jössz táncolni?- állt fel és a kezét nyújtotta. Kis gondolkozás után elfogadtam. Sokat táncoltunk, beszélgetünk és iszogattunk.

Másnap iszonyúan fájt a fejem. Nagyon kiütöttem magamat az este. Sok mindenre nem emlékszem csak valami eper ízű dologra. De hogy ital lett volna, vagy csoki fogalmam sincs. Bementem a Tenshi Magicalhoz. Martin a tanácsomra felvette Trixyt és a másik csoportból Veronicát. Averyvel a folyósón találkoztam. Amikor meglátott elvigyorodott és hevesen integetni kezdett.

- Szia-, köszöntem neki mosolyogva.

- Szia-, köszönt vissza ő is.- Jól vagy? Tegnap nagyon kiütötted magad.

- Ne is mond. Reggel majd szétment a fejem-, panaszkodtam, de persze vigyorogva.

- Emlékszel valamire az estéből?- kérdezte a barna hajú.

- Csak részletekre-, vontam vállaz, mintha nem érdekelne. Igazából megölt a kíváncsiság, hogy milyen hülyeséget csináltam.

Ezek az esték már szinte rendszeresé váltak. Egy nap viszont Anniina mindent elmesélt ezekről az estékről. Annyira berúgtam, hogy rámásztam Averyre. Smároltunk, táncoltunk és folyamatosan ölelgettünk egymást. Olyan kíváncsi voltam, volt-e valami más is, de nem mertem megkérdezni.

- Corina, ráérsz egy percre-, állított meg a stúdióba Gross.

- Öhm… nem igazán. Harika vár, mindjárt kezdődik a fotózása-, bújtam ki újra kérése elől. Igazából mérhetetlenül szégyelltem magam azok a dolgok miatt. De nem mertem bocsánatot kérni, mert még a szemébe se m bele azóta.

- Csak egy perc-, fogta meg karom, mielőtt elindultam volna.

- De muszáj mennem-, próbáltam kiszabadítani a kezemet, de a fiú erősebbnek tűnt. Mikor már majd nem sikerült kihúznom magához rántott és megcsókolt. Éreztem az eper ízét. Remegés fogott el. A gyomromba ezer pillangó, szívem ezerrel dobogott, térdeim remegtek és mérhetetlenül boldog voltam. Éreztem a barna hajú kezeit derekamra fonódni. Én átöleltem a nyakár és hosszasan csókoltuk egymást. Nyelvein vad táncot jártak, de mégis kellemesen simultak egymáshoz. Testünk összesimult és most már tudtam, megtaláltam az első szerelmemet. Innentől nem csak a munkámnak, ha nem Avery Grossnak is élni fogok.

 

Oldal: Eper ízű csók
Novella gyűjteményem - © 2008 - 2024 - novellagyujtemenyem.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat